
Aztán ez fajzik el, egyre több minden kerül a virtuális térbe, először csak személyiségszimulációk, komplett szimulált világok, később pedig az embereket teljesen kiszorító mesterséges intelligenciák és veszik át az uralmat.
Van egy csomó dráma (ex feleség, közös lányuk, a macska) is, de őszintén szólva, ez a regény jobb lett volna futurológiai tézisként megírva. Az elmélet, hogy szépen lassan minden anyag a naprendszerekben (kivéve az energiát termelő központi csillagot) átalakul számítókapacitássá, nagyon érdekes, Ennek hatásai az emberi, biológiai társadalomra szintén. De Strossnak nem sikerült igazán érdekes történetet kanyarítania ehhez.
És a macska. Idegesítő, úgyis mindent jobban tudok karakter, kicsit sajnálom, hogy egyáltalán bele lett keverve.
Amúgy alapvetően tisztességes hard science fiction (egészen a végéig), nagyon érdekes részekkel, technológiákkal, de sajnos a karakterek egyáltalán nem tudtak megfogni.