2014. június 5., csütörtök

Én kérek elnézést

Az imént olvastam egy interjút az Agave kiadóvezetőjével, ami megint kinyitotta azt az egyébként is rosszul záródó bicskát a zsebemben. Elnézést mindazoktól, akiket nem érdekelnek a dühkezelési problémáim, de a közléskényszeremet nem akartam megint az ő facebookjukon kiélni, mert úgysem értik meg, miről beszélek,  valahol viszont muszáj. Nem fogok rendszer csinálni ebből, ígérem. 

Csak hogy tiszta legyen: régóta be vagyok rágva rájuk Richelle Mead sorozatainak félbehagyása miatt (a Vérvonalakat még csak-csak elnézném, mert az tényleg nem volt akkora durranás, de Georgináért ölni tudnék), reméltem is, hogy újraindítják, mert sosem mondták, hogy nem. Konkrétabban alant kifejtem néhány, az interjúból kiemelt részlet segedelmével. 

"Ezt az “identitásválságot” az olvasók is megérzik, és nem csak a sikeres szerzők könyveinek hiányát tekintve; vannak akik arra panaszkodnak, hogy egy-egy általuk kedvelt sorozatot befejeztek, amit mintha hiába próbálnátok igazolni, magyarázni.

Ez egy ideje visszatérő téma, zömmel a YA (Young Adult) könyveink esetében. Sajnos az egy olyan piaccá vált, ahol sokkal több könyv jelenik meg mint amennyit ténylegesen elbírna, így nem csak, hogy érdemi sikerből kevés van, de a legtöbb könyv egyszerűen megtérülni sem tud. A kínálat bőven meghaladja a keresletet, vagyis a mennyiség kiolt mindent." 

Tök véletlenül figyelek egy ideje egy jól menő YA kiadót, meg hogy mi folyik körülöttük, úgyhogy egyszerűen nem eszem meg ezt a bullshitet, bocs. Biztos azért van a moziban is egyre több YA (a minőséget most hagyjuk), mert nem működik a piac. Aha.

"...mi sajnáltuk a legjobban, amikor abba kellett hagynunk Richelle Meadet, mert vele különösen jó volt a kapcsolatunk. (...) Ezért fájt rettentően, hogy a könyvből végül alig adtunk el ezer darabot, de közben a megjelenés után kb. fél évvel találtunk két torrentet is, egyenként négyezres letöltéssel. "

A számokat illetően nem vagyok képben a könyvpiaccal, meg a könyvkiadás költségeivel sem, de... Alig ezer darab? Komolyan? Alig ezer olvasónak szartok a fejére (öcsém, ha egyszerre akarnánk megvenni a következő kötetet, három hétig állnánk sorban a boltotok előtt), mert nem tudtatok eladni egy olyan sorozatot, ami nem csak marha jó, hanem még a kategóriáján belül is egyedi, mert végre nem vámpír meg vérfarkas, hanem szukkubusz, ráadásul úgy, hogy közben nem pornó? Aztán feladtátok, csak mert találtok két torrentet? Kösz. Érzem a törődést, mélyen belül, tényleg, felmelegíti a lelkemet. Mondhatni a pokol tüze ég bennem. 
Ha esetleg bárkit érdekel, legalább az egyik torrentnek volt annyi haszna, hogy megvetetett velem 9 könyvet Meadtől, de persze rohadjon meg mindenki, aki torrentezik, sokkal jobb lett volna, ha nem is tudom meg, hogy Mead létezik és tud írni. Én szívbaj nélkül letöltök bármit, mert ha tetszik, úgyis kell a polcra, ha meg nem jön be, akkor nem is olvasom végig, és max. annyi kárt okoztam vele, mintha beleolvastam volna a könyvesboltban, ami meg ugye teljesen normális és törvényes. Ami azt illeti, könyvesboltban komplett könyveket kiolvasni is legális, pont ugyanaz, mint a letöltés, csinálják is emberek, amiatt mégsem rinyál soha senki. 
Mindenki, aki letölthető formában terjeszthető tartalmakat gyárt, fogja fel végre, hogy a jelenség létezik, és létezni is fog, akármennyit is durcázik miatta. Kezelni kell a helyzetet, nem besértődni meg szélmalomharcot vívni ellene; együtt kell élni a változó világgal, többet nyújtani, mint a torrent. Ott van cserébe az olcsó és hatékony reklám, amit az internet kínál csillogó ezüsttálcán, hogy ellensúlyozzátok az "ellopott" tartalmat. Ami amúgy nem ellopott, mert a torrentezők többsége akkor se vásárolna, ha nem lenne torrent. Egyszerűen nem olvasnának.

"És hiába próbáltuk kedvesen, értelmesen elmagyarázni az olvasóknak, hogy ez a helyzet, mintha megérteni sem akarták volna: ugyanúgy jöttek a rosszindulatú kommentek és trollkodások." 

Na itt álljon meg a menet. Sose voltatok kedvesek. Maximum udvariasak, de azok is csak addig, amíg nem lett kellemetlen a téma. Indokolatlanul magas lóról kommunikáltok, és azt se viszitek túlzásba. Másfél évbe telik "nyíltan" (= egy interjú közepén eldugva) kimondani, ha nem foglalkoztok tovább egy íróval, aztán még ti vagytok felháborodva, ha mi fel vagyunk háborodva. Nem tudom, ki ül a facebookotok mögött, de van egy sanda gyanúm, hogy nincs saját irodája, mert az arca csak a raktárajtón fér át. Egyáltalán hogy jön bárki ahhoz, hogy nyilvánosan leszólja azokat, akikből él, ráadásul rendszeresen? És aztán csodálkozik, ha "jönnek a rosszindulatú kommentek". 
Elárulok egy titkot: senki nem ad szívesen pénz olyannak, aki látványosan retardáltnak nézi. Kis alázat, emberek, a vevőnek mindig igaza van. Marketing alapfok, gyorsított OKJ-s titkárnőképzésen is oktatták, nem kell hozzá három diploma. Én is kereskedelemben dolgozom, én is anyázok, de csak miután becsukódott az ajtó a vevő mögött. Még a legbunkóbbaknak is megadjuk azt a tiszteletet, ami ahhoz kell, hogy legközelebb is vásároljon. Ha a vevő szerintünk hülye, és ezt nem fogja fel, akkor befogjuk az arcunkat, és megpróbáljuk úgy intézni, hogy hülyén is vásároljon. Különben az fog történni, hogy annak a kevés nem hülyének sem lesz mit vennie, mert bezár a bazár, mint a mellékelt ábra is mutatja. De ezt ha jól emlékszem, már elmondtam nektek tavaly facebookon, mire közöltétek, hogy nektek csak azoknak a vásárlóknak a pénze kell, akik elég intelligensek és kitartóak ahhoz, hogy a webshopotokkal semmilyen összeköttetésben lévő blogotokon levadásszák a könyvrészletet (már ha van fent), ha nem akarnak zsákbamacskát venni. Ahogy elnézem, mostanra csak annyit változott a helyzet, hogy már a blogon se lehet beleolvasni a könyvekbe. És én most emiatt a hozzáállás miatt nem tudok Meadet olvasni, mert szerintetek az olvasó küzdjön meg azért, hogy vásárolhasson, mert TI, a KIADÓ egyébként is szívességet tesztek nekünk azzal, hogy egyáltalán méltóztattok létezni. 

"A falnak beszéltünk."

Nem a falnak beszéltetek b+, hanem olyan embereknek, akik rohadtul MEGVETTÉK a szájbatekert könyvet, de ez nem jutott el a csökött agyatokig. Nulla együttérzés, biztos mindenki "trollkodik" (valaki mutassa meg a csávónak egy szótárban, hogy ez pontosan mit jelent, mert biztosan nem azt, ami náluk zajlott), és aki nem, az is rohadjon meg a többi helyett, mert minden Mead olvasó gyökér, mert letöltötték, ott a torrent, négyezer, látod, letöltötték, négyezer, kétszer. 

Lényeg a lényeg: nem kell a torrentre meg a piacra meg a bolygóegyüttállásokra fogni. Nem tudtátok elérni a célcsoportot, ennyi történt. Csak nem értem, miért nehéz ezt beismerni, miért kell helyette ujjal mutogatni meg magyarázkodni. Nem az óvodában vagyunk. Azért nem sikerült megindokolni, hogy mi történt, mert hülyének lettünk nézve, azt meg akkor se szeretjük, ha nem vesszük észre, hát még így. 
A fél könyvespolcunk Agavés (Mead összes, Banks összes, hogy mást ne mondjak), de most becsuktam a pénztárcámat, lakatot tettem rá, és eldobtam a kulcsát. Meadet kidobtátok, Banks meghalt, neki már nem fáj a letöltés, ha meg véletlenül lenne még olyan írótok, aki érdekelne minket, majd megoldjuk. A viszontlátásra. 

21 megjegyzés:

  1. Jól megírt bejegyzés, de néhány dologra szeretnék én is reagálni, mint "belsős" ember (nem Agave).

    "Komolyan? Alig ezer olvasónak szartok a fejére (öcsém, ha egyszerre akarnánk megvenni a következő kötetet, három hétig állnánk sorban a boltotok előtt), mert nem tudtatok eladni egy olyan sorozatot, ami nem csak marha jó, hanem még a kategóriáján belül is egyedi, mert végre nem vámpír meg vérfarkas, hanem szukkubusz, ráadásul úgy, hogy közben nem pornó?"

    Igazából minél egyedibb egy könyv, annál nehezebb elpasszolni, hacsak nem áll mögötte egy erős gépezet, mely tolja előre. Csak mert valaki külföldön bejáratott név, az nem jelenti azt, hogy itthon is menni fog. Külföldön létezik az a közösség, mely elég nagy ahhoz, hogy több réteg-írót eltartson, vagy megadja a többszöri bizonyítás lehetőségét, de itthon nem. Erre remek példa Iain Banks. Ő elvileg népszerű nálunk, de csak egy közösségen belül. Ha megemlítem a nevét egy olyan körben, ahol senki sem olvas sci-fit, senki sem fogja tudni, ki ő, Miéville dettó. Ezért akadoznak az ő könyveik. Mead esete pedig nem arra példa, hogy egy kiadó nem tud eladni egy szerzőt, hanem hogy azok, akik Mead-féle szerzőktől akarnak olvasni, már megtalálták azokat a kiadókat, akiktől megszokásból vásárolnak YA-t vagy pararománcot. Az pedig nem az Agave. Az olvasóközösség elég hamar beskatulyázza a kiadókat, melyből nagyon nehéz kitörni.

    "a vevőnek mindig igaza van"

    Igen, ez az, ami miatt már lassan a teljes hazai SF könyvpiac mély depresszióba zuhan, mivel mindenki tudja, hogy a vevőnek kurvára nincs igaza, és pofán kéne kúrni egy szamurájkarddal. Elég megnézni, hogy mekkora hisztiket lenyomnak egyesek az első világbéli problémáik miatt, és mivel ezek folyton előjönnek, ezért a kiadó tagjai belefásulnak. Amikor sasszéztam a Könyvfesztivál pultjai között, különösen feltűnt a Delta Vision egykedvű, karót nyelt pultja. Ők ugyanis annyi pofont kaptak már, hogy csak így tudnak védekezni ellene. Az olvasók egyszerűen el sem gondolkodnak azon, hogyan érezheti magát egy kiadó, mikor kaszálni kell egy szerzőt, csúsztatni kell egy megjelenést vagy megváltoztatni egy borítót stb. A kiadók - pláne SF szférában - maguk is olvasók, akik szeretnének több külföldi kedvencet magyarul hozzáférhetővé tenni. Senki sem akar ebből meggazdagodni, senki sem akarja lehúzni az olvasókat és piócaként rajtuk élősködni.

    Megjegyzem, az Agave talán pont azért sem volt sikeres a YA könyvekkel, mert csak azért tartották őket - beleértve Meadet is -, hogy belőlük finanszírozzák a rétegesebb könyveket (pl. Kim Stanley Robinson) és az írói életműveket. Ez a hozzáállás persze nem működhet túl sokáig, hisz nem ok nélkül kaszálták el a legtöbb YA írót/írónőt.

    Olvasói szempontból tehát jogos ugyan a kiakadás, de kiadó szemszögből is. Ugyanis az olvasóknak egy jelentős hányada tényleg úgy viselkedik, mintha a pénzén mindenre jogot vásárolt volna, pedig nem így van. A kiadók, kik az olvasóknak szeretnének örömöt szerezni, így befásulnak, és nem fognak törődni az elvárásokkal. Minek, ha az olvasó se nagyon törődik az övéikkel?

    Nem védem ezzel az Agavét, hisz nekem is a bögyömben vannak a megkezdett, de nem folytatott sorozataikkal (Vurt), de a kiadók és olvasok közötti viszonyt gyakran elrontja az, ha az olvasó hülyének nézi a kiadók. Akadnak valóban hülyék, persze, de az olvasók között ezeknek a hülyéknek a száma jóval több. Én megértem a kiadókat, amikor besokallnak, hisz ők is emberek.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Persze, valahol én is megértem (sőt, tökre megértem), és nem is akadtam volna ki, ha nem azt a hozzáállást éreztem volna tőlük folyamatosan, hogy ne kérdezzél, ne akadékoskodjál, ne akarj beleolvasni, egyáltalán ne legyenek elvárásaid, csak fizess, mert te vagy a vevő, ez a dolgod. Mint amikor bemész egy boltba, és azt érzed, hogy az eladó azon anyázik magában, hogy miért csinálod neki a munkát, holott belőled van a fizetése, legalább ennek megadhatna egy minimális tiszteletet. De ez egyébként nem gond, csak ha valaki utál emberekkel dolgozni, akkor menjen programozónak, hogy a lábát se kelljen kitennie otthonról, ne válasszon olyan szakmát, ahol kommunikálni kell meg foglalkozni másokkal. Szóval fordítsuk meg, én miért legyek megértő, ha ők sem azok? Nem női olvasókkal való kommunikálásra készültek fel, semmi gond, csak akkor nem kell erőltetni, meg főleg nem kell felháborodni, ha nem megy. Tanulni kell belőle, nem még az olvasóra mutogatni, hogy ő a hülye.
      Meadnek meg itthon pont van közönsége, leglábbis a Vámpírakadémiából csak kijött az egész sorozat, azt ezek szerint vették elegen. Csak éppen annyi energiát nem pazaroltak rá, hogy megemlítsék facebookon, hogy amúgy készül film is, mintha már egy darabot sem akarnának eladni belőle. Talán ha egy poszt született róla, holott a film oldalán meg másfél évig nyomták a híreket, amiket lehetett volna mutogatni, kéthetente 5 percet igényelt volna kiválasztani a legütősebb posztot és átkopizni. És akkor jönnek azzal, hogy "egyelőre" nem tervezik a folytatást... Nem tudom, mire várnak, mitől fognak nőni az eladások, ha a kisujjukat se mozdítják érte?
      Szóval én azt látom, hogy nagyon durván elhanyagolták a marketinget, és ez azokon az olvasókon csattan, akik ennek ellenére is megvették és megszerették a könyvet. Ne már. Ha látnám, hogy tényleg sajnálnák, meg tennének érte, hogy menjen a sorozat, egy rohadt szavam nem lenne, de így...? Én nem fogom magam szarul érezni, csak mert ők nem tudták reálisan felmérni, hogy mit és hogyan fognak tudni eladni. Nekem, mint vevőnek, egyébként sincs semmi közöm az ő problémáikhoz, nem is kell, hogy legyen. Csúnyán hangzik, de így van. Ha bemegyek a boltba kenyérért, és nincs, akkor akkor se fogok jól lakni, ha elmondják, hogy szegény pék influenzás lett. Át fogok menni a másik boltba, ha nem oldották meg a saját kis belső problémáikat, és nem szereztek máshonnan kenyeret. Vannak vevői igények, amikhez alkalmazkodni kell, különben elfekszik a cég.
      Szóval a lényeg, hogy sok az egó, kevés a haladás, aztán még az olvasó van lehülyézve, és ezt nehezen viseli az igazságérzetem. Ha nem ilyen arrogánsan kommunikálnák le a helyzetet, ez a poszt sosem született volna meg.

      Törlés
    2. "mindenki tudja, hogy a vevőnek kurvára nincs igaza, és pofán kéne kúrni egy szamurájkarddal"
      Ezen egyébként nagyon hangosan felröhögtem, teljesen igaz, de igazából nem ez a lényeg :) A vevőnek azt kell éreznie, hogy ki van nyalva a feneke, ha jót akarsz a cégnek, ennyiről van szó. A legtöbb esetben le lehet csillapítani a kedélyeket okos kommunikációval. Persze nem tudom, mi zajlik SF téren a világban, elhiszem, hogy vannak lehetetlen helyzetek, nem is akarok világmegváltó megoldásokkal dobálózni. De ez speciel szerintem nem ilyen helyzet volt.

      Törlés
  2. Ahogy azt már említettem, én inkább a belefásulást okolom ezért. Viszont erre külön reagálnék:

    "De ez egyébként nem gond, csak ha valaki utál emberekkel dolgozni, akkor menjen programozónak, hogy a lábát se kelljen kitennie otthonról, ne válasszon olyan szakmát, ahol kommunikálni kell meg foglalkozni másokkal."

    Feltehetően nem számítottak rá, hogy az egyébként teljesen jó szándékú kezdeményezésükkel ennyi barom rájuk szakadhat. A legtöbb SF kiadó elég naiv ebből a szempontból nézve. Az Agave Könyvek alapból úgy jött létre, hogy szerették volna kiadni Philip K. Dick életművét, és az első könyveik óta velük van még ez a szerző, és lassan tényleg az összes sci-fijét kiadják. Később bővült ez a lista más írókkal, de már akkor is érezhető volt, hogy a divatokat is szerették volna meglovagolni, így került hozzájuk Hamilton és Mead is. A Vámpírakadémia csak azért jelenhetett meg teljesen, mert jól időzítették. Talán túlságosan is jól, mert mire kijött a Vérvonalak, már kialakult egy akkora rajongótábora az írónőnek, hogy nem várták meg a következő kötet megjelenését, és inkább - az Agave nyilatkozata szerint - megvették angolul. Mivel Mead gyakori vendég az angol nyelvű könyveket árusító boltokban, ezért ezt még el is tudom hinni, nem is beszélve a neten felbukkanó rajongói fordításokról.

    John Scalzi esetében tanultak ebből a hibából, így sorra tolják ki a sorozatát, és Gaiman köteteire sem kell sokat várni. Igaz, ez a Mead-rajongókat túlzottan nem csigázza fel, de a félbehagyott könyvsorozat problémát a mai napig megtalálhatjuk náluk.

    "Ha bemegyek a boltba kenyérért, és nincs, akkor akkor se fogok jól lakni, ha elmondják, hogy szegény pék influenzás lett. Át fogok menni a másik boltba, ha nem oldották meg a saját kis belső problémáikat, és nem szereztek máshonnan kenyeret."

    Csak aztán nehogy az legyen a vége, hogy a pékek sorra influenzásak lesznek, a vásárló meg értetlenül néz ki a fejéből, hogy mi történt. ;) Mert a fantasztikus könyvpiacra jellemző ez. Az is csoda, hogy egyáltalán még életben van.

    A többiben igazat adok neked.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. "Feltehetően nem számítottak rá, hogy az egyébként teljesen jó szándékú kezdeményezésükkel ennyi barom rájuk szakadhat."
      Hát pedig bárki megmondhatta volna nekik, hogy az emberek hülyék. Nem az olvasók, meg nem a sci-fisek vagy a YA-sok, hanem úgy általában. Bármi jót csinálsz, mindig lesznek barmok, akik ostobaságból, irigységből vagy unalomból (esetleg tök jogosan) rád másznak.

      Az influenzás pékkel meg találkoztam már, elvitte az egyik kedvenc sorozatomat, és hiába sírunk a már megszűnt kiadó kihalt facebookján egymásnak, nem lesz tőle jobb a helyzet. De érdekes módon rájuk senki nem lett mérges, mert nem éreztették velünk, hogy mi vagyok a hülyék, amiért kivonultak az országból, nem hibáztattak senkit, ezért mi is csak szomorú beletörődéssel fogadtuk a dolgot. Lehet ezt normálisan is csinálni.

      A könyvpiacot egyébként csodálom én is, volt szerencsém egy évet nagykerben dolgozni úgy 6-7 éve. Azóta sem tudom kimatekozni, hogy lehet a könykiadásból megélni :)

      Törlés
  3. Ez nem ilyen egyszerű. Az ember nem nézné ki első blikkre az olvasók közösségéből, hogy ennyi retardált – sőt, épp a legretardáltabbak – él köztünk. Ahogy azt sem, hogy mekkora hisztit képesek ezek levágni olyan dolgok miatt, mint pl. borítók, hogy a könyv puhafedeles lesz keménykötés helyett, stb. És az a baj hogy egy idő után minden egyes ilyen megnyilvánulást értetlenül fogsz fogadni, és akaratlanul kijön belőled a „Baszd meg az első világbéli problémáidat!”felkiáltás. Mindenki ember, és mindenkinek tele lesz egy idő után a töke. Ez ugyanolyan nevetséges, mint az, hogy a „férfiak nem sértődhetnek be”, vagy hogy a „férfiak nem sírhatnak”. Lófaszt, dehogynem tehetik! Ők is emberek. Megjegyzem, szerintem épp ugyanezen „férfi önbecsülés” az oka annak, hogy ha egy kiadó nem ismeri be a hibáit, vagy csak tart a riválisok gúnyolásától. Ha az emberek nem akarnák többnek mutatni magukat annál, amik, akkor ez a probléma nem létezne.

    Megélni meg tényleg nem lehet belőle. Akinek van pénze könyvkiadásra, az is másodlagos forrásból szerez bevételt.

    VálaszTörlés
  4. Jó, mondom, értem én, hogy tele van a tökük, de attól még szerintem tök jogosan sértődök be, ha ok nélkül vagyok retardáltnak nézve. Az általánosítás érthető, de attól még nem jó. Én is megteszem néha kutyásoknál, de nem egyszer kértem már elnézést, amikor kiderült, hogy rossz volt az alapvető felvetésem, és a delikvens történetesen mégsem volt teljesen retardált, mint az előtte lévő 200 ugyanolyan. Nem szabad leragadni annál, hogy mindenki hülye, vagy ha mégis, akkor meg nem kell meglepődni azon, ha az emberek felháborodnak rajta. Természetes folyamat, persze, csak ha az ember meg akar maradni a szakmájában, akkor érdemes elgondolkodnia azon, hogy mennyire fontos valójában az önsajnálat meg az egó.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Épp ezért tartom "nomád szakmának" a könyvezést. :) Állandóan cserélődnek az emberek, ki hosszabb, ki rövidebb időre lép ki, vagy megy másfelé.

      Amúgy melyik volt az a kiadó, akit említettél, hogy kivonult a piacról?

      Törlés
  5. Anno én is e-book verzióban találtam rá a Vámpírakadémiára és az Agave kiadóra. Az első két fejezetnél csak néztem, hogy úristen, ez meg mi?, de csak továbbolvastam. Kizártnak tartom, hogy egy bolti nézelődés alatt láttam volna annyi potenciált egy Vámpírakadémia című könyvben és az első pár oldalban, hogy pénzt adjak ki érte. Így viszont nem egyszer, nem kétszer olvastam ki a nem hivatalos e-book verziókat, de ennek a sorozatnak a polcon a helye, úgyhogy amint lett rá pénzem, megvettem a teljeset.

    A Vérvonalakból egyébként én csak kalózfordítást tudok, hogy kering a neten, szerintem sokan nem elégednek meg ezzel, és már csak azért is megveszik, hogy megismerjék a hivatalost. (Nekem is a polcon van.) És, ha már ez a hét könyv tetszett, beszereztem a Szukkubusz dalát és a Szukkubusz éjszakáját is. Tehát nálam is az egy letöltés, kilenc vásárlás arány áll fenn, ami, akárhogy is nézem, elég pozitív, tekintve, hogy az e-book olvasása nélkül nem is ismerném Richelle Meadet.

    A Vérvonalak folytatásait pedig angolul olvasom, mivel nincs más lehetőségem rá. Azokat is számtalanszor újraolvastam már, pedig nálam az idegen nyelven olvasás egy kényszerű helyzet, nem szoktam, ha van módom magyarul olvasni, azt választom. Épp ezért, mivel még jó párszor tervezem elolvasni, hiába ismerem a történetet betéve, én akkor is igénylem a magyar fordítást. És ez megint csak plusz öt könyv, amit megvennék. És nem csak én tennék így.

    A szukkubusz folytatásairól nem tudok nyilatkozni, az még tervben van, rá kell hangolódnom, hogy azokat is végigrágjam angolul. A Golden Lilynél nagyobb kényszert éleztem.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jó tudni, hogy nem vagyok egyedül ezzel a fejlövéssel, hogy megveszem azt is, ami már megvan :)
      Nekem sajnos elég alulfejlett az angolom, elolvasni még éppen el tudnám, még meg is érteném, de az élvezeti értéke közel sem lenne ugyanaz, mint magyarul.

      Törlés
    2. Én se vagyok túl jó angolos, nem is tanulom már hét éve, csak ami a filmekből rám ragad, azt használom, és nem mondom, hogy a könyvekben egy-egy jelenetnél nem töltök perceket a netet bújva, hogy rájöjjek, miről is beszélnek ezek, mert nincs egy szótárban sem a kulcskifejezés, de összességében megértem és élvezem. És hajt a kíváncsiság, ami leküzdi a nyelvi akadályokat. :D

      Szerintem sokan vagyunk így a könyvvásárlással. Én azok táborába tartozom, akiknek semmi bajuk az e-könyvekkel, nem hadoválok a papírkönyv olvasásának élményéről, mert nekem a történet adja az élményt, nem a lapok és a szagok, értéket pedig csak olvasás után kap a könyv. (Máskülönben a mai Metró újságot is úgy lapoznám, mint egy kézzel írt kódexet - bár, olyanokhoz hozzá se nyúlhatnék.) Ha pedig érték, természetes, hogy meg akarom fogni, szagolni, mert egy újabb kincsre bukkantam a szemétdombon, és akkor már nem elég egy fájl a telefonon, egyszerűen kell a polcra.

      Ami pedig nem a kincs kategória, hanem az egyszer olvasós vagy az egyenesen borzalmas volt típus gyöngyszeme, azt úgyis továbbadom, elcserélem, eladom olyannak, akinek esetleg tetszik. Vagy, aki tovább cserélheti. (Időnként igencsak átverve érzem magam, hogy megvettem a kiadó - most nem az Agavéről beszélek, az ő kínálatukat szeretem - által felmagasztalt ***-ot. Ilyenkor az eladás is keserű szájízzel történik, mert igazán bánom, hogy nem szólok a vevőnek, milyen borzalomért szeretne pénzt kiadni.) Ebből a kiadónak ugyanúgy nincs haszna (sokszor nekem sincs), mint a letöltésekből, mégse mondhatják azt, hogy ne add oda a szomszédnak.

      Én is írok - amatőr szinten, persze -, de már gondolkoztam rajta, hogy ha az én könyvemről lenne szó, mit tennék. Hiszen nyilvánvaló, mekkora népszerűsítő ereje van egy jó történettel rendelkező könyv ingyenes e-bookjának, mégis, valamilyen mértékű bevételkiesés biztos lenne. De azt tudom, hogy filmes oldalaknál működik a "légy szíves, fél évig, egy évig ne terjesszétek" módszer, ami szerintem beválna a könyveknél is. Szívesen megnézném az összehasonlítását egy jó könyv (relatív, ugye) e-book előtti és e-book utáni népszerűségéről és eladási statisztikájáról.

      Persze ott van a lerágott "Miért ilyen drága az e-book?" csont is megoldásnak, de ez a hozzászólás már így is túl hosszú, és nem is szigorúan a bejegyzéshez kapcsolódik, úgyhogy inkább befejezem mára. :)

      A lényeg, hogy ami kincs, azt mindenképp megveszem (lehet, hogy nem azonnal, de megveszem, amint gondoskodtam róla, hogy ne haljak éhen), ami pedig nem kincs - de nagyon nem kincs -, azt ne próbálják körmönfont módszerekkel a nyakamba sózni. A megoldás: kincset kell keresni, és azt kiadni. (Tudom, relatív...)

      Törlés
    3. Na igen, van olyan könyv, aminél még erkölcsi dilemmában vagyok, mert annyira sz*r, hogy nagyon nem szeretnék érte pénzt kiadni, viszont gyönyörűen példázza, hogy mit nem szabad íróként elkövetni, úgyhogy végső soron sokat tanultam belőle... Az egyetlen megoldás talán az lenne, hogy ha egyszer megtalálom valahol 50%-os akcióban, megveszem, és rituálisan elégetem. Vagy megveszek helyette mást a kiadótól, amit amúgy nem biztos, hogy bevállalnék, és akkor tiszta a lelkiismeretem :D

      Törlés
    4. Ez jó ötlet. :D Egy "biztosan kell sorozat" új részét vedd meg helyette, akkor nagy csalódás már nem érhet. :) Nekem az is tetszik, amit a Könyvmolyképző csinál a jókönyv garanciával. Visszaküldheted, ha nem tetszett (persze, akkor ott a postaköltség, ami ajánlva minimum 710 Ft), és levásárolhatod a webshopban. Még sose küldtem vissza könyvüket, de egy ilyen lehetőség mellett bátrabban veszem meg az elsőkönyves írók műveit is.

      Törlés
    5. Jaja, az zseniális ötlet :) Tuti, hogy nem sokan élnek vele, és mégis könnyebben vásárol az ember :) Mondjuk megnéznék erről is egy statisztikát, hogy mit küldtek vissza legtöbbször, meg hogy egyáltalán hányan küldenek vissza bármit is :)

      Törlés
  6. Én az Agave kiadóra nagyon mérges vagyok. Bár a Vérvonalak első része még csak bevezetés, de a második könyv már teljesen más,és zseniális. Már jó párszor írtam nekik tavaly, és csak azt a választ kaptam,hogy "Egyelőre nem tervezzük". Nagyon nem érzem egyenesnek őket. Úgy gondolom,hogy a Vérvonalak nem volt akkora veszteség,mint mondják. Persze,nem a legeladottabb könyvük,de sok más könyv van,amiből még ennyit sem adtak el,mégis folytatva van. Pár hónapja megvettem a sorozat folytatását angolul, és bár nincs problémám a fordítással, mégsem ugyanolyan,mint az anyanyelvemen. Csalódott vagyok és becsapottnak érzem magam,főleg azért,mert én tényleg sok könyvet vettem tőlük(amit a Vérvonalak óta már nem teszek). Van más olyan könyvem,amit nem folytattak,de ott már az elején egyenes választ kaptam a kiadótól.
    De hát ezen már változtatni nem lehet-nem tudunk- és bár ez a kiadót biztosan nem érinti meg,de én tőlük nem veszek többet könyvet. Van más kiadó,amelyik úgy érzem megbecsüli az olvasóit (pl.Könyvmolyképző) és inkább az ő könyveikre költöm a pénzem:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jaj, ne csináld, már épp kezdtem beletörődni, hogy sosem fogom elolvasni a Vérvonalak folytatását, de nem is baj, mert annyira nem volt jó :D Szerettem volna megmaradni abban a hitemben, hogy tényleg nem jó :D

      Törlés
    2. Sajnálom :D Goodreads-en is 4-es fölött van. Az az igazság,hogy zseniális,az első rész még valóban kicsit lassú, mert bevezeti,de utána...
      Persze nem annyira akciódús,mint a Vámpírakadémia,és nem is kell ugyanolyannak lennie, teljesen más oldalról közelíti meg a VA világát. :) Nekem egy hajszállal jobban is tetszik,mint a VA :D (talán Adrian miatt:)) Mindenesetre szerintem jó reklámmal (és az eredeti borítókkal) az kiadó igenis eladhatta volna,főleg hogy a va sikeres volt..:)

      Törlés
    3. Az eredeti borítót nem láttam, de a magyar tényleg elég gáz lett, ilyen klasszikus ájuldozós romantikus Draculás sztorira számít az ember, ha ránéz... Pedig hát Adrian, igen... <3 Én annyira szurkoltam neki a VA-ban is :D

      Törlés
    4. Szerintem már a borítón is látszik,hogy nem igazán akartak vele sokat foglalkozni...
      Igen,Adrian... Bár ez a sorozat rávilágít arra,hogy a VA-ban nem Adriannak kellett szurkolnom:) megkockáztatom,hogy jobb mint a va. (minden tisztelettel,hiszen azt is imádtam) :D
      Ha tudod,olvasd el angolul,mert nagyon-nagyon megéri:) mikor én vettem,csak kemény borítós volt elérhető, és több mint 5000 ft volt,de még így is megérte:) de most már van puha kötésű is. De akkor is nagyon fáj,mert magyarul mindig szívesebben olvasok és szeretem is támogatni a kiadókat.

      Törlés
    5. Mindent megpróbálok angolul, amit nem adnak ki magyarul, de nem az igazi, úgyhogy nem erőltetem... A stílust élvezem, ahhoz meg nem elég jó az angolom.
      Már megy a szervezkedés a Könyvmolyképzőnél egyébként, hogy vegyék át Meadet, nyugodtan beszállhatsz, minél többen nyivákolunk, annál gyorsabban ránéznek :D Az ő közönségük zabálná. Majd írok nekik emailt is, mert úgy tűnik, a facebookos üzeneteket nem nézik.

      Törlés