2019. november 6., szerda

Eragon új ruhája

Tudom, tudom, komoly ember nem foglalkozik mindenféle Eragonokkal, pláne egy örökkévalósággal a megjelenés után, de részemről - kövezzetek meg - olvasmányélményként többre értékelem, mint a Gyűrűk Urát, számos okból örök kedvencem, úgyhogy igenis időről időre elő fogom venni. Főleg így, hogy még mostanában is tud meglepetéseket okozni. Idén hármat is. 

Egyrészt nemrég nálam járt barátnőm, akinek hogy, hogy nem, a kezébe nyomtam az első részt. Azt kell róla tudni, hogy a túl komplikált fantasy világok elrontják nála az élményt (megértem, én a sci-fivel vagyok így, a technikai részletek nem érdekelnek, ennélfogva nem is tudom őket követni), de gondoltam, ez majdnem a Gyűrűk Ura világa, csak máshogy hívják az orkokat, jó lesz. 
Na, hát annyira jó lett, hogy az egész sorozatot kölcsönadtam, ráadásul barátnőm férje is bele-beleolvasott a válla fölött, és végül ő is lenyomta az egész sorozatot, aki pedig életében egyetlen fantasyt nem vett még a kezébe. Szóval az Eragon hivatalosan is kapudrog lett :) Az más kérdés, hogy volt némi dühöngés a vége miatt, de hát ízlések és pofonok, én pont a vége miatt csodálom a legjobban. 

A másik újdonság, amitől leesett az állam, az az, hogy idén újra kiadják a sorozatot, olyan borítóval, hogy komolyan elgondolkodtam rajta, hogy kéne itthonra még egy garnitúra. 

Csak hogy értsétek:


Hát én ezeket megláttam, és azt hittem, ott halok meg, gyönyörűek. Ha valaki nem tudná, mit adjon nekem karácsonyra, akkor íme a tuti tipp. Vagy legalább a borítókat poszterként, körbetapétáznám vele a hálószobát. 

És ha ez még nem lenne elég, jön a folytatás is (vagy olyasmi*), mert ugye a történet vége annyi lehetőséget nyitva hagyott, hogy még én is nekiálltam anno fanfictiont írni, hogy fejben helyretegyem ezt a dolgot. Hát most majd kiderül, mennyire lőttem mellé :) 

Az új rész egy kicsit hosszú címet bírt kapni: A villa, a boszorkány és a sárkány - Történetek Alagaësiából, 1. kötet: Eragon
(Ha valaki tudja, hogy szokás rövidíteni, ne tartsa magában :) "A villa"? "AVABÉAS"? :D)
Hangulatában nagyon tetszik, olyan "Eragonos". Nekem az jön le belőle, hogy talán kevésbé lesz epikus, inkább tényleg csak mesélés, kis lubickolás a világban. Amivel semmi bajom, már egyszer megmentettük a világot a gonosztól, nem kell egy még nagyobb ellenséget bedobni csak azért, mert ez a szokás. Elég érdekes az is, ami anélkül történhet. Ha minden igaz, három novella van a kötetben, remélem, jó hosszúak :)

Paolini egyébként nemigen írt az azóta, hogy az Örökség-ciklust lezárta, szóval nagyon örülök, hogy ezt a sorozatot - mert ugye ha ez egy első rész, akkor lesz több is - sikerült belőle kisajtolni. Vagy legalábbis egyelőre örülök, aztán majd meglátjuk, hogy mit sikerült alkotnia :) De aki kamaszként meg tudott írni egy Eragont, az 30 fölött már talán nem fog szemetet kiadni a kezéből. 
Barátibb áron is adják, mint az eredeti sorozat féltégláit, főleg ha az ember a kiadó oldaláról rendeli meg (amit mindig érdemes bepróbálni, mert a bolti terjesztés brutál drága, a közvetlen rendelés nekünk is és nekik is jó, win-win, szokjatok rá). 

A fülszöveg pedig a következő:

"A vándor és az elátkozott gyermek, ráolvasás és varázslat - és persze sárkányok

Isten hozta önöket Alagaësiában!
Eragon egy éve indult el, hogy megkeresse a megfelelő helyet a Sárkánylovasok új nemzedékének. Azóta fuldoklik a feladatok tengerében: fel kell építeniük egy hatalmas sárkányvárat, egyezkednie kell a szállítókkal, őrizni a sárkánytojásokat, gyógyítani a megőrült sárkányszíveket, összebékíteni a nagyképű tündéket a harcias urgalokkal… soha nem ér a végükre. Az aggódó Saphira, az Eldunarí segítségével úgy próbálja elvonni a figyelmét, hogy megmutatja neki, hol jár és mit csinál a testvére. Felbukkan Angela, a füvesasszony is, Elvával, az elátkozott gyermekkel, az urgalok énekmondója pedig elmesél egy régi, de tanulságos történetet a sárkányról, a bosszúról és a megbocsátásról. A füvesasszony visszaemlékezéseit ihletője, Angela Paolini írta.
Akinek hiányzott már Alagaësia, Eragon és sárkányok, az most visszatérhet Christopher Paolini ki nem apadó képzeletében Az örökség-ciklus világába."

A könyveket itt lehet megtalálni:

Vegyétek, vigyétek, élvezzétek :) Én mostanában kicsit több könyvre pályázom a kelleténél - ilyen ez az év vége, mindig nagybevásárlás van -, szóval nem tudom, mikor fogom rátenni a kezem az új sorozatra, de majd jövök róla beszámolóval. 
(És titkon remélem, hogy a következő rész a "Murtagh" alcímet kapja majd, attól biztos eldobnám az agyam <3 )

* Paolini hivatalos oldala szerint tervben van egy rendes 5. rész is, ami már regény lesz, de arról annyira nem lehet tudni semmit, hogy én még nem élném bele magam. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése